Synology DS225+ a gyakorlatban: a saját irányítópultom és egyedi szolgáltatásaim

Amikor a Synology DS225+ első tesztjét írtam, a Docker és az egyedi alkalmazások főként olyan dolgok voltak, amelyeket fokozatosan szerettem volna felfedezni. Ma már a NAS-omnak ez a második szerepe is megvan: a fájlok mellett teret biztosít a saját szolgáltatásaimnak és a kísérletezésnek.

Ebben a folytatásban ezért nem szeretnék visszatérni a DSM telepítéséhez, a lemezek behelyezéséhez vagy az alapvető szinkronizáláshoz. Meg szeretném mutatni, hogyan fejlődött a használatom, és miért hasznos számomra a DS225+ a puszta tárhely szerepén kívül is.

Fokozatosan létrehoztam egy saját irányítópultot a Homepage alkalmazással. Ez az én útválasztóm a NAS és az otthoni hálózat körüli szolgáltatásokhoz, amelyeket használok.

Amikor újabb alkalmazások jelennek meg, könnyen sok különálló cím és nyitott lap keletkezhet. Az irányítópult segít rendszerezni a hozzáférést ezekhez. Ahelyett, hogy keresgélném, hol van melyik szolgáltatásom, van egy saját helyem, ahonnan elérhetem őket.

A kezdőképernyőn például látom a processzor, a szabad memória és a lemezterület áttekintését, az internetmérés eredményét, valamint a kezelési és monitoring hivatkozásokat. Tetszik, hogy gyorsan tájékozódhatok anélkül, hogy először minden alkalmazást külön megnyitnék.

Az irányítópult mellett gyorshivatkozásokat is előkészítettem a böngészőben. Ez nem ugyanaz, mint maga az irányítópult, de szépen kiegészíti azt a módot, ahogyan a szolgáltatásokat rendszerezem. Az áttekintésemben például megtalálom a NAS-t, a Beszelt, az Uptime Kumát, a Dozzle-t, a Speedtest Trackert vagy a Portainert.

A Portainer már nem csak egy tétel az alkalmazások listáján, amelyeket ki akartam próbálni. Konténerek áttekintésére használom. Egy képernyőn látom a nevüket és állapotukat, így könnyebben eligazodom az egész összeállításban.

Az októberi mellékelt képen például a Homepage, Beszel, Dozzle, MeTube és Speedtest Tracker látható. Minden szolgáltatásnak más a feladata, de mindegyik része annak, ahogyan fokozatosan testre szabom a NAS-omat.

Egy probléma okának keresésekor jól jön a Dozzle is a logok áttekintésével. Más dolog csak tudni, hogy az alkalmazás nem működik, és más dolog megnézni, mit jelent. Ezek az eszközök is részei annak a tanulási folyamatnak, hogy megértsem, hogyan működnek a saját szolgáltatásaim.

Egy másik terület, ami érdekelt, a monitoring. Az összeállításomban helyet kapott a Beszel, amely a rendszer és az erőforrás-felhasználás nyomon követésére szolgál. Több alkalmazás esetén hasznos, ha lehetőség van a szokásos felhasználói felületükön túl is betekinteni.

A gyorshivatkozások között megtalálható az Uptime Kuma is a szolgáltatások elérhetőségéhez. Egy ilyen áttekintésnél nem csak arról van szó, hogy megnyitható-e egy adott oldal, hanem arról is, hogy rendben legyenek azok az eszközök, amelyek készen állnak, és hol találom őket.

A Speedtest Tracker pedig az internetkapcsolat és annak időbeli eredményeinek nyomon követésére szolgál. A konténer a NAS-on fut. Konkrét mért sebességeket itt egyelőre nem említek; ennek a cikknek a célja a használati mód bemutatása, nem az internetkapcsolatok összehasonlítása.

Az összeállításomban megtalálható a MeTube is, és megjelent benne a Jellyfin is. Az ilyen alkalmazások kipróbálásának lehetősége volt az egyik ok, amiért konténer-támogatással rendelkező NAS-t szerettem volna.

Az aktuális képen már a Jellyfin is fut. Az összeállítás fokozatosan fejlődik: egyes szolgáltatásokat rendszeresen használok, másokat kipróbálok, és szükség esetén bekapcsolhatom vagy félretehetem őket.

A multimédia terén az adatok tárolásával is foglalkozom. Egy régebbi NAS-ból még van egy 4 TB-os lemezem, és gondolkodom a további felhasználásán. Ez egyelőre jövőbeli lehetőség, nem egy kész bővítés, amit ebben a tesztben már értékelnék.

A legnagyobb előny számomra több feladat egyetlen eszközben való egyesítése. A fájlok, amelyekkel az első tesztben foglalkoztam, továbbra is fontosak. Ehhez azonban hozzáadódott az a lehetőség, hogy saját alkalmazásáttekintést hozhatok létre és az igényeimnek megfelelő eszközöket üzemeltethetek.

Az irányítópult segít a tájékozódásban, a Portainer a konténerek áttekintésében, és a további szolgáltatások lehetőséget adnak a monitoring vagy a multimédia kipróbálására. A NAS így a technikai projektjeim részévé is vált, amelyek során mindig tanulok valami újat.

Éppen ez az, ami tetszik benne: fokozatosan olyan környezetet alakíthatok ki belőle, ami nekem van értelme. Nem kell ragaszkodnom azokhoz a funkciókhoz, amelyeket az első napon beállítottam.

Több alkalmazás egyúttal több dolgot is jelent, amiben el kell igazodni. Legalább azt érteni kell, mire való az adott szolgáltatás, mit várok tőle, és hol kezdjem, ha nem úgy viselkedik, ahogy elvárnám.

Az irányítópult nem helyettesíti az egyes alkalmazások kezelését. Ez egy segédeszköz, amely áttekintésbe foglalja őket. Hasonlóképpen, a futó konténerek listája önmagában nem mond el mindent arról, hogy az alkalmazás minden funkciója megfelelően működik-e.

Ezt egy fokozatos projektnek tekintem. Inkább kipróbálok és megértek egy újabb lehetőséget, mintsem egyszerre mindent elindítani, ami létezik.

Az első tesztben a DS225+ számos lehetőségéről tervekként írtam. Most már konkrét előrelépést mutathatok be: a saját irányítópultot és a szolgáltatások összeállítását, amelyeket a NAS-on futtattam.

A DS225+ nemcsak a fájlokkal segít, hanem alapként is szolgál a saját otthoni szolgáltatásaimhoz. Ez számomra a legérdekesebb hozadéka az első tapasztalatok után.

Ezt a folytatást tovább tudom majd kiegészíteni az egyes alkalmazásokkal kapcsolatos részletesebb tapasztalatokkal. Az első beállításról és arról, hogy miért ezt a NAS-t választottam, az első Synology DS225+ tesztben olvashat.